Főoldal Fórum Faliújság Apróhirdetés Keresés Írjon nekünk Kedvencekhez ad Legyen a kezdőlapom

Cikk elküldése
Cikk nyomtatása
Hozzászólások (0 db)
Szavazás

Teniszkönyök

A teniszkönyök a könyök sérülésének fájdalommal járó közismert elnevezése. Szorosabb értelemben véve teniszkönyöknek nevezzük a könyöktájék, illetve a felkarcsont külső alsó részének, az epikondilusznak a gyulladása következtében kialakuló tünetegyüttest.

 

A csontok, ízületek szerepe

Az emberi mozgásszerv-rendszer csontokból, porcokból, szalagokból, ízületekből, izmokból és inakból épül fel. A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ízületeinkről könnyen megfeledkezünk, addig nem veszünk tudomást róluk, amíg el nem kezdenek fájni. Sajnos a betegségek, kopások nem kímélik őket sem, és a sérüléseik is gyakoriak.
Az ízületek rendkívül érzékeny, önálló vérkeringéssel nem rendelkező porcos felszíneinek védelmét szolgálja a nagyon dús fájdalomérző ideghálózat.
Amikor ízületekről beszélünk, elsőként a mozgékony, hajlítható ízületeinkre gondolunk, mint a könyök, a csukló vagy a térd. Ezek a mérnöki pontossággal megalkotott szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.

Hogyan működik a könyökízület?

Ahhoz, hogy megértsük a teniszkönyök kialakulásának mechanizmusát, elengedhetetlen, hogy megismerjük a könyökízület felépítését és működését. A könyökízületet 3 csont, a felkarcsont (humerusz), singcsont (ulna) és az orsócsont (rádiusz) ízvége alkotja. A könyök hajlításában-feszítésében a felkarcsont és a singcsont közötti kapcsolat a lényeges, az orsócsont szerepe elhanyagolható. A felkarcsont hosszú, csöves csont, amelynek az alsó végén elölről hátra összelapított háromszög alakú, mediális kiemelkedés (epikondilusz mediális) található. Ettől kissé kifelé és lefelé helyezkedik el a másik bütyök az ún. epikondilusz laterális. Az alkarizmok két antagonista izomcsoportot képeznek, mégpedig a hajlító és feszítő izmokat. A hajlítók tömege, amelyek az alkar befelé fordítását (borintás) és a csukló, valamint az ujjak hajlítását végzik, az epikondilusz mediálisról, míg a csuklót és az ujjakat feszítő, valamint az alkart kifelé fordító (hanyintó) izmok az epikondilusz lateráliszról erednek.

Nézzük, mi történik teniszkönyök esetén!

Teniszkönyökről beszélünk akkor, amikor a könyök felkarcsonti részén, annak külső bütykén csonthártyagyulladás (epikondiltisz) lép fel, és a fájdalom a könyök külső felszínén jelentkezik. A túlterhelés következtében az izmok eredésénél csonthártya alatti bevérzés, csonthártya-izgalom és gyulladás, esetleg csontcsőr-képződés is kialakulhat. A tenisz könyök esetében a gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat. Ez a nagy izomköteg egy nagyon kis helyről indul ki a csonton.
Kevésbé ismert a golfkönyök elnevezés. Ez esetben hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy az érintett izmok azok, amelyek a csuklót és az ujjakat behajlítják. Ekkor a könyök belső bütykének (epikondilitisz mediális) a gyulladásáról van szó, a fájdalom a könyök belső oldalán jelentkezik.
A csonthártya érzőidegekben igen gazdag, ezért az ízület mozgatására és nyomkodására éles fájdalom alakul ki. A legújabb kutatások fényt derítettek arra, hogy az elváltozásért a hosszú alkarfeszítő izom (az ún. extensor carpi radiális longus) megrövidülése is felelős lehet.

Kiket érinthet?

Az emberek többsége, ha a címben szereplő diagnózist hallja, azonnal olyan sportsérülésre gondol, amely kizárólag teniszezés közben alakul ki. Pedig a nevével ellentétben ez a betegség nemcsak a teniszezőket érinti, hanem mindenkinél kialakulhat, akinek a könyöke túlzottan igénybe van véve, sőt fizikai terheléstől függetlenül is felléphet.
Bárki - az aktív fiatal és középkorú nő és férfi - szembesülhet azzal a problémával, hogy gyakran ismétlődő mozdulatokból álló erős fizikai munka után, különösen, ha a feszítő izomzatot fokozottabban veszik igénybe felléphet ez az elváltozás. A munkás, aki emel, kinyom, tol és húz, ugyanúgy sérülést szenvedhet, mint a sportoló.
Hosszú évek tapasztalata szerint az előfordulási arány lassan a nők felé billen, annak ellenére, hogy a számítógép megjelenésével, és annak mindennapos használatával csökkent a hivatásos gépírónők száma.
Teniszezők esetében hajlamosító tényezőnek tekinthető a gyenge, vagy túlhajszolt izomzat, esetleg a nem megfelelő eszközhasználat (rossz markolat, túl feszes húrok).
Gyermekeknél és serdülőkorban nem fordul elő a teniszkönyök, hiszen ilyenkor még az alkar izmai nagyon rugalmasak.

Mik a tünetek?

Az első panasz a fájdalom. A beteg a könyökízület külső részén az alkar feszítő izomzatában lassan fejlődő, de állandóan fokozódó fájdalmat érez. A fájdalom a könyök külső oldalán jelentkezik, az alkari feszítőizmok működésekor. Az epikondilusz tájéka nyomásra érzékeny. Bármely tevékenység, amely a csukló nyújtását igényli, fájdalmas lehet. Az alkarban gyengeség érzése lép fel, amely főleg a tárgyak felemelésénél, megfogásánál nyilvánul meg, és sokszor azok leejtését okozza. A fájdalom fokozódik, ha a csuklót nyújtott könyökízület mellett a tenyér felé behajlítják, és ezáltal az alkar feszítő izomzata túlfeszül és ez fájdalmat vált ki.
A könyök akkor fáj igazán, ha az illető leteszi a kezét és a tenyerét az asztalra, majd megpróbálja a kézfejet ellenállással szemben csuklóból felemelni. Ha a beteg a karját a test mellet tartja és a kezét kifelé hajlítja a fájdalom a könyök és az alkar külső, hátsó részén jelenik meg, azaz a hüvelykujj felőli oldalon. A diagnózis felállítása tehát rendkívül könnyű, hiszen a könyökízület és a csuklóízület egy bizonyos mozdulatára erős fájdalmat érzünk a felkarcsont könyökízületi része felett a külső oldalon. Itt jól kivehető területen tapintásra a csont megnyomásakor erős fájdalom lép fel, ami bizonyítja a csonthártyagyulladás jelenlétét.

Kezelés, megelőzés

Betegség kezelésének lényege a tehermentesítés. A panaszokat kiváltó mozgások mellőzése, illetőleg az alkar és a kéz nyugalomba helyezése, sínezése ajánlatos az első időszakban, de a fizikoterápiás kezelés, a fájdalmas hely érzéstelenítése is eredményre vezethet. A lokálisan alkalmazott szteroid származékok gyakran teljesen megszüntetik a fájdalmat. Amennyiben a fent leírt konzervatív kezelések nem nyújtanak megfelelő eredményt, műtétet végeznek, hogy a fájdalmas területet izgató izomhúzást kikapcsolják. A műtét során az alkari feszítő izomcsoport közös eredését a csonthártyával együtt leválasztják, meghosszabbítják és a feszítő izomzatot borító hártyát bemetszik. Pár hetes kímélet után a műtét 100%-os eredményt hoz.
A legújabb kutatások kiderítették, hogy gyakorlatilag az egész elváltozásért az alkari hosszú veszítő izom (musculus extensor carpi radiális longus) megrövidülése felelős, ezért számos, jó eredménnyel végződött műtét szerepel a gyógyulásban. A műtét során ennek az izomnak az inas részén egy ínhosszabbítást végeznek.
A betegség megelőzhető, ha a könyökízület és az alkar izomzatára ható, gyakran ismétlődő fokozott erőbehatásokat kerülik. Amikor teniszezik, csuklóját és könyökét mereven tartva, vállból mozgassa a karját!
Kerülje a nagy csukló- és könyökmozdulatokat!
A sportoló érdeke az, hogy sportoláskor az edzésterhelésnek, fizikai állapotnak, erőnlétnek megfelelő sporteszközt használjon - és azt megfelelő technikai felkészültséggel használja -, hogy azzal minimalizálja a sportsérülés kialakulásának kockázatát.

hazipatika.hu

2008. november 20. 23:23 
 

Szavazás
Kérjük értékelje a cikket!


Név:  
Hozzászólás:
Biztonsági kód: Biztonsági kód ->
Hozzászólás küldése
A név mező kitöltése kötelező

 
adatvédelem | impresszum
2008© teniszezem.hu v1.0
Design and Hosting by HUMÁN-REKLÁM Kft.

pagerank